Cikkek
Articles

Tartalom (Content) * Pedigrétár (Pedigree Database) * Klasszikus nyerők (Stakes Winners) * Fotótár (Gallery) * Cikkek (Articles) * Linkek (Recommended Pages) * Eladó lovak (Horses For Sale) * Kapcsolat (Contact)

 

A lóversenyzés nagy alakjai: M. Marcel Boussac (1889-1980.)

A nemzetközi lóversenyzés a huszadik század egyik legmeghatározóbb alakját veszítette el M. Marcel Boussac 1980. március 22-én bekövetkezett halálával. A legendás híru textilmágnás, egyben Franciaország leggazdagabb embere kilencvenedik életévében hunyt el Montargis- közeli otthonában. Mérhetetlen üzleti birodalma kiterjedt a gyapjúgyártástól a Christian Dior-parfümökig, s laptulajdonos, és bankszakember is volt egyben. A legnagyobb megelégedést mégis a telivértenyésztés jelentette számára, melyet birtokán folytatott.

Boussac 1889. április 17-én született Chateauroux-ban, egy szövetáru-kereskedo fiaként, édesanyja íróno volt. Saját üzletét 1909-ben alapította Párizsban, és négy éven belül sikeres üzletemberré lett. Azon terveit, hogy bekapcsolódjon a lóversenyzés világába, késleltette az I. világháború kitörése, bár 1914-ig már szert tett nyolc tenyészkancára, melyeket Gaston de Castelbajac gróffal közösen birtokolt. A fegyverszünet megkötése után azonnal megkezdte lerakni lóverseny-birodalma alapjait, megszerezve a Falaise-hez közeli Fresnay-le-Buffard ménest Normandiában. Ezt a vásárlást hamarosan egy másik követte; a meglevo tenyészkancák mellé még jónéhány kancát vásárolt a New York-i Jockey Club néhai tagjának özvegyétol, aki az 1914-es Epsom Derby-nyero Durbar II -t tenyésztette.

1919-ben Fontainbleau-ban vitte sikerre istállója narancs-szürke színeit elso gyozelmével. Három évvel késobb Ramus hozta számára az elso klasszikus gyozelmet a Prix du Jockey Club -ban (Francia Derby), melyet ezután még 11 alkalommal nyertek meg lovai – utolsóként Acamas 1978-ban. 1931-ben Tourbillon — amely az egyik legnagyobb alakja volt a francia versenyzésnek- és telivértenyésztésnek — szerezte meg Boussac-nak a második Prix du Jockey Club-trófeát, majd ménesében felállítva olyan kiváló lovaknak lett az apja, mint Goya, Cillas, Djebel, Tornado, Caracalla, Tourment, Ambiorix , és Cagire . Goya, amely gyozött a Gimcrack Stakes -ben, York-ban 1936-ban, nem az elso lova volt Boussac-nak, mellyel angliai pályán aratott sikert. Asterus 1927-ben Royal Hunt Cup -ot és Champion Stakes -t nyert, Goyescas 1931-ban Champion Stakes -t, 1932-ben Hardwicke Stakes -t, a George Lambton idomításában álló Abjer pedig 1935-ben Middle Park Stakes -t. Az elso klasszikus gyozelmet Djebel hozta meg számára az 1940. évi 2000 Guineas -ban.

A II. világháború után Marcel Boussac elsöpro gyozelmi sorozatot aratott az angol klasszikus versenyekben: 1946-ban Ascot Gold Cup -ot nyert Caracalla II -vel, Coronation Cup -ot Ardan -nal, majd a Goodwood - és Doncaster Cup -ot Marsyas -sal. A szezon végén második helyen állt az angol futtatók ranglistáján H.H. (III.) Aga Khan mögött, míg Franciaországban már nyolcadik éve töretlenül állt e ranglista élén. A következo osszel o volt az elso tulajdonos, aki repülogépen szállította lovait: Djelal -t és Arbar -t Ascotba. Mindkét ló megszerezte a gyozelmet a kiszemelt versenyekben. Három évvel késobb sikerei tetopontjára ért, amikor Galcador megszerezte neki az Epsom Derby , Asmena pedig az Epsom Oaks trófeáját; Scratch II gyozött a Doncaster St.Leger -ben, és a Prix de Jockey Club -ban, Corejada nevu lova pedig az ír Oaks nyeroje lett. A következo évben Talma II második a St.Legerben , míg Pardal, Marsyad és Dynamiter szintén jelentos versenyeket nyertek Angliában.

Franciaországban Boussac megkérdojelezhetetlenül a legjelentosebb személyiségnek számított a lóversenyzésben; több, mint háromszáz lova állt tréningben Chantilly-ben. A „Támogatási Szövetség” elnökeként, és a „Tiercé” egyik alapítójaként úgy tunt, óriási befolyása állandósult. Bár 1956-ban Philius még dicsoségre vitte nevét a Prix du Jockey Club , Appolonia pedig a Prix de Diana (Francia Kancadíj) megnyerésével, ezek voltak utolsó nagy sikerei az elkövetkezendo két évtizedre. Éveken keresztül magasan tündökölt csillaga Tourbillon -nak, Asterusnak és Pharis -nak köszönhetoen, valamint olyan tenyészkancáinak, mint Astronomie és Zariba ; most azonban dicsosége hanyatlásnak indult. A „Boussac-birodalom” összeomlása nem tulajdonítható teljes mértékben a beltenyésztés túlzott alkalmazásának, mert bebizonyosodott, hogy a nem beltenyésztett lovai semmivel sem lettek jobbak a beltenyésztetteknél. A hirtelen összeomlásban több tényezo játszott közre. Elpusztult Tourbillon, Pharis és Djebel, a fiatalabb mének közül Caracalla II ; valamint nem fordított kello figyelmet a szervezettségre — túl sok lova volt túl nagy területeken. Úgy tunt, megoldást jelenthet új mének importálása Amerikából. Kétségkívül sokat javított tenyészetének vérvonalain olyan mének, mint Crepello és Mill Reef alkalmazása, de ekkorra már túl nagy volt a hanyatlás ahhoz, hogy reménye legyen istállójának megközelíteni régi fényét és sikereit.

1974-ben Marcel Boussac lemondott elnökségérol a „Támogatási Szövetség”-ben, abban az évben, amikor az a megtiszteltetés érte, hogy találkozhatott Ofelségével, az angol királynovel, miután annak Highclere nevu kancája megnyerte az Oaks-ot. Utolsó angliai utazásának megfizette az árát, amikor látta lovát, Acamas -t veszíteni Ile de Bourbon mögött Ascotban, 1978. júliusában. Ekkorra már az üzleti életben is mélypontra jutott, óriási gondokkal, és financiális problémákkal kellett megküzdenie.

Ha személyének igazi jelentosségét meg akarjuk határozni, mindenképpen életmuvének tekinthetjük, hogy a nemzetközi lóversenyzés színvonalát ily magasra emelte, és a mint a modern kori tenyésztok egyik legmeghatározóbbikát, Marcel Boussac nevét méltán említhetjük együtt Lord Derby -vel és Federico Tesioval .


 

Forrás: The British Racehorse